Peter Schiff beszédének a ötödik részét a “read more” link alatt találod meg
[Túl drágák lesznek és az egész másodlagos piac a feje tetejére fog állni.] Az egész piac a feje tetejére fog állni ahogy belátják az emberek a hazug kölcsön alapokat, hogy az ingatlan tulajdonosok túl sok kölcsönt vettek föl, hogy a rizikós kölcsönök biztonságos kölcsönként vannak újracsomagolva. Mert amikor azok akik jelzáloghiteleket vesznek önöktől hirtelen nem tudják tovább adni Goldman Sachs-nak és a Morgan Stanley-nek akkor mindennek vége. Nincs több piac. Nincs több másodlagos piac ezeknek a termékeknek.
És ekkor a hitelek, mintegy spirálba, elkezdenek összehúzódni. Mert abban a pillanatban, hogy nem lehet hitelhez hozzáférni akkor nehezebb lesz kölcsönt felvenni ingatlanok vásárlásához, ami kevesebb vevőkhöz vezet. És a piacot el fogják önteni az ingatlanok amiket az emberek nem győznek fizetni az újraszámol a kamatukkal. És ugyebár sokan közülük, akik a szolgáltató ágazatban dolgoznak, elveszítjük az állásunkat mert mindenki más spórolni kezd. És ki fogja megvenni ezeket az ingatlanokat ha nem lehet kölcsönt fölvenni?
És különben is, hiszen már mindenkinek van saját háza. Tudják, soha nem volt még ennyi embereknek saját háza. Csak nézzék meg hogy milyen sok egyedülálló húszéves nő lesz háztulajdonos. Tíz, tizenöt éve, ha egy fiatal pár össze akart hazásodni akkor felmondták a bérlakásukat és vettek egy házat. Most, mind a kettőnek saját haza van még mielőtt összeházasodnának. Az egyiket el kell adniuk hogy össze tudjanak költözni.
Az egyik oka annak hogy ez a visszaesés különösen súlyos lesz abból adódik hogy olyan sokan pénzügyileg a határig vannak feszülve és nincsen semmi megspórolt pénzük. Az 50-es vagy 60-as években ha valaki elveszítette az állását nem jelentet nagy válságot a családjának. A felesége, aki háziasszony volt, talált magának egy részidős állást, a férfi is talált egy részidős állást. Volt elég spórolt pénzük, egy zárt kamatú jelzáloghitlejük – túl tudták vészelni a helyzetet. Nem volt nagy probléma vagy válság.
Ma, a legtöbb háztulajdonos pár csak mind a kettejük fizetésből tudnak megélni. És ha csak az egyikük is munkanélküli lesz akkor nekik végük, nem tudják kifizetni a számláikat. Addig is csak azért tudták fizetni a számláikat mert a házra új kölcsönöket tudtak fölvenni. Mint egy pénzautomatából.
Tudják, én nevettem azokon akik változó kamatú jelzáloghiteleket vettek föl. Ha megkérdezték tőlük hogy miért nem harminc éves rögzített jelzálogot vesznek föl azt válaszolták hogy úgyis csak két vagy három évet fognak a házban lakni. Erre én mindig azt gondoltam – akkor miért veszik meg a házat? Ha csak két vagy három évig laknak egy helyen akkor miért nem bérelnek inkább? De ők spekulálni akartak. Azzal számoltak hogy a ház ára növekedni fog ezalatt a három év állat.
De mi történik hogyha nem mennek fel az ingatlan árak? És mi történik ha a jelzálog kamat megnövekszik egy olyan szintre hogy nem tudják többet fizetni a házat? Semmi, csak ott kell hagyni.
Sokan nem látják be hogy milyen rizikók vannak az olyan jelzálogokkal és kölcsönökkel ahol nem kell letétet biztosítani. Sokan arról írtak hogy a kölcsönt felvevő személyek sokat kockáztattak, pedig valójában a hitelezők viselték a kockázatot. Ha nem teszel le semmit akkor nincsen mit veszítened. A hitelező vállalja az összes kockázatot. Természetesen, hogyha valakinek azt mondod hogy – “Vegyél egy házat 500 000 dollárért. Hazudhatsz a jövedelmedről, nem kell letétet leraknod, ha fölmegy az ára akkor két millión dollár a tied és ha lemegy akkor egyszerűen kiköltözöl.” – még szép hogy azt feleli hogy -“miért is ne, nincsen vesztenivalóm”. És ezekkel az alacsony reklám kamatokkal még valószínűleg olcsóbb is volt venni mintsem bérelni valamit.
Kaliforniában egy ideig egyszerűbb volt egy házat venni mint bérelni. Ha béreltél akkor igenis be kellet bizonyítanod hogy menyit keresel és ezt le is ellenőriztek. A bankot nem érdekelte hogy menyit keresel nem járt utána semminek. Ha béreltél egy házat akkor az első és utolsó havi bérlési díjat előre ki kellet fizetni. Tehát mi győztük meg őket arról hogy ez egy jobb megoldás.
De ez előbb vagy utóbb fel fog oldódni. Sokan, Barry-t beleértve, arról beszélnek hogy milyen sok vagyont teremtettünk, pedig szó sincs erről. Valójában csak az történt hogy a vagyonunkat magasabban értékelik. De az árak egyfolytában változnak. A NASDAQ (amerikai részvény tőzsde) 5000 volt, aztán 1000. A részvények nem változtak meg, de a megítélt értékeik megváltoztak. És ha a kereslet és kínálatban keressük az okot akkor ugyebár mindenki vásárolni akart és senki nem akart eladni. Miért is akarták volna eladni a házukat ha egyfolytában nőt az ára? Ha több pénzre volt szükségük akkor csak több kölcsönt vettek föl a házra. Ilyen körülmények közt csak az idióták béreltek. Azok akik az ablakon dobták ki a pénzüket. Tehát senki nem akart árulni, csak venni – még szép hogy fölmentek az árak.
De mi fog történni? Hirtelen nem lesz kereslet. Ki akarna házat venni hogyha csökken az értéke? És ki fog pénzt kölcsönözni erre? Ameddig nőt az ingatlanok ára addig a hitelezőket nem érdekelte. Ha valaki nem tudott fizetni akkor eladták a házat és ezen is pénzt keresnek. De amikor az árak zuhannak és a hitelezők félnek a csődöktől akkor bizony 20% előleget fognak kérni a kölcsönökért. Amikor hirtelen ennyi letétet kérnek akkor már nem mindenki fog tudni kölcsönt felvenni, mivel pont azért tudott mindenki jelzáloghitelt felvenni mert nem kellet előleget lerakni.
Sőt, az egész hitelező ipar mostanáig egyfolytában csak csökkentette az elvarásait és pont ezért tudtak az árak ennyire emelkedni. Visszamenőleg pont a hitelezők tartották karban a jelzáloghiteleket. Az elmúlt száz évben, egészen 2000-ig, az amerikai házaknak maximális értékük volt a fogyasztói árindexen. Tehát a házaknak az árai a fogyasztói árindexszel egyszintűen maradtak de csak azért mert a háztulajdonosok minden évben áldoztak a ház karbantartására. Ha a tetőt nem javították meg, a vezetékeket nem cserélték ki akkor a háznak csökkent az értéke. A ház értéke azért tudott lépést tartani az inflációval mert karban volt tartva. 2000-ben valami viszont történt mert az árak az egekig szökkentek.
Viszont ennek mind helyre kell állnia. Amikor egy inga kileng, akkor nem leng ki az egyik oldalra csak hogy megálljon középen. Nem, először vissza leng teljesen a másik oldalra. Időbe telik míg megtalálja az középpontot. Tehát olyan olcsó lesz a jövőbe az ingatlan mint amilyen drága most. Csak csodálkozni fognak az emberek hogy milyen olcsók lesznek a házak egy pár éven belül. Pont annyira fognak csodálkozni mint amikor a részvényeik értéke 200-ról nullára eset. Hiszen ugyan arról van szó, ugyanaz a dinamika. Sok a kínálat de nincsen kereslet, és sok a spekuláció.
Tudják, sok embert ismerek akiknek 5,6,7 vagy 8 házuk van. Vannak olyanok akiknek veszteséges volt valamelyik házuk fenntartása. És még nehezebb lesz nekik fizetniük a banki költségeket amikor a kamatokat újraszámolják. Olyanokat is ismerek akik az összes házukat úgy vették meg hogy azt írták az ívekre hogy a házba fognak lakni. Tehát hivatalosan egyszerre laknak nyolc házban több államban szétszórva. És senkit sem érdekelnek ezek a spekulálok. Itt Las Vegasban is olyan sok társasházat építettek és most itt tátonganak üresen. Vannak olyanok amiket beköltözési vagy kibérlési szándék nélkül vettek meg. Aztán vannak olyan picikék amikbe senki sem akarna lakni. De miért is akarnál egy társasházat venni ebbe a városba? Tele van elérhető áru hotelekkel. Akkor meg miért akarnál egy társasház tulajdonosa lenni? Csak is azért mert abban a hittben élsz hogy valaki másnak még drágábban el tudod sózni.
De a piac el lesz öntve ilyen spekulálók házaival akik nem tudják tovább fizetni őket.
Csak azért mert te éppen abba házba laksz amit megvettél nem jelenti azt hogy nem vagy spekuláló. Ha igazítható kamatú jelzáloghitellel vettél egy házat tudván azt hogy nem fogod tudni fizetni a kamatot amikor azokat átigazítják akkor egy spekuláló vagy. Ha azért vettél házat hogy két, három, négy év múlva eladjad, akkor is spekuláló vagy.
Szóval féktelen spekulációk történték az ingatlanpiacon, sokkal inkább, mint az ami a tőzsdén történt. De a nagyobb gond az, hogy menyire összefonódik a gazdaság és a tőzsde.